Újabb bank lépett: áthárítják a különadót az ügyfelekre
Az Erste Bank ügyféltájékoztatójából derült ki, hogy a bank hamarosan árat fog emelni az új különadók miatt - tudta meg a Kiszámoló Blog egy ügyféltől érkezett jelzésből.
Az Erste Bank ügyféltájékoztatójából derült ki, hogy a bank hamarosan árat fog emelni az új különadók miatt - tudta meg a Kiszámoló Blog egy ügyféltől érkezett jelzésből.
Ha állampapírok, akkor a legtöbben a lakossági állampapírokra gondolnak itthon, mint befektetési lehetőség, pedig van az állampapíroknak egy olyan szegmense, amely kevésbé ismert a lakosság körében, mégis többet hoz jelenleg, mint sok más lakossági termék.
Nagy fába vágta a fejszéjét a kormány azzal, hogy a magyar ügyfeleknek határon átnyúló szolgáltatást végző fintech cégekre is kiveti a pénzügyi tranzakciós illetéket, ám az erről szóló kormányrendelet rengeteg kérdést hagy maga után. Úgy tűnik, sok tekintetben a szolgáltatók, mint a Revolut, a Wise és a PayPal, jogkövető magatartásától és jogértelmezésétől függ, milyen tranzakciók után és mennyit fizetnek be a magyar költségvetésbe, kétséges, hogyan ellenőrizhetők a fintechek, és azt sem lehet tudni, hogy áthárítanak-e bármennyit az új teherből az ügyfelekre.
Az MNB a pénzügyi különadók, tranzakciós illeték változása kapcsán is kiemelten vizsgálja a hitelintézetek díjszabásainak változásait, szükség esetén haladéktalanul vizsgálatot indít a jogsértő pénzügyi intézményekkel szemben. Mint emlékezetes, a jegybank 2013-2015-ben 4 milliárd forint jogosulatlanul elvont díjat fizettetett vissza egyes pénzügyi intézményekkel és 1,9 milliárd forint bírságot szabott ki a tranzakciós illeték bevezetése utáni jogsértések miatt - derül ki az MNB friss közleményéből.
Áthárítja az ügyfelekre a nagyobb tranzakciós illetéket a K&H Bank – szúrta ki az rtl.hu a bank friss hirdetményében.
Az új "extraprofitadókról" szóló kormányrendelet értelmében a pénzügyi tranzakciós illetéket a határon átnyúló szolgáltatásokat Magyarországon végző, de magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező szereplőkre is alkalmazni kell. Ennek értelmében a Revolut - és számos külföldi pénzügyi szolgáltató - legkorábban 2022 július 1-jétől a tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alanyává válik, és legkésőbb 2022. szeptember 1-ig köteles bejelentkezni az állami adóhatósághoz. Arról kérdeztük a fintechet, hogy eleget tesznek-e az új szabályozásnak, és tervezik-e, hogy az adót átterhelik a fogyasztókra.
Pár napja számoltunk be arról, hogy megjelent a Magyar Közlönyben a különadókról szóló részletes rendelet, ebben többek között az értékpapírok után fizetendő tranzakciós illeték részletszabályai is megtalálhatóak. A rendelet alapján a tranzakciós illetéket a magyar ISIN-nel rendelkező értékpapírokra kell megfizetni, ami viszont nagy hátrányt jelenthet a hazai tőkepiacnak. A befektetési alapok közül egyértelműen a kisebb, nagy magyar kitettséggel rendelkező portfóliókat érinti a legkedvezőtlenebbül a döntés, kérdés azonban, mit lépnek a tranzakciós illeték kapcsán a letétkezelő bankok, első értelmezésre ugyanis rájuk esik a fizetési kötelezettség.
A magyar pénzforgalmi rendszer kellően fejlett ahhoz, hogy ne a technológiai lemaradás, hanem a piaci vagy éppen szabályozói igények megjelenése miatt terjedjenek el nálunk bizonyos jövőbemutató újdonságok. Ebből a szempontból is szó volt keddi Financial IT 2022 konferenciánk kora délutáni panelbeszélgetésében a BNPL-ről és a digitális jegybankpénzről, emellett a tranzakciós illeték szabályváltozásának várható hatása és az elektronikus fizetés továbbfejlesztéseinek a lehetőségei is terítékre kerültek.
A piacok számítottak a költségvetési kiigazításra, de a reakciók alapján az intézkedés mértéke, valamint az érintett szektorok köre okozott meglepetést. Extraprofitra valós definíció nincs, a befektetők számára a különadók egyértelmű üzenete, hogy a magyar részvények a szokásosnál kockázatosabbak, a tőzsdei reakciókat pedig fűthette, hogy a kiigazítás részletei csak lassan csordogáltak szerdán és csütörtökön – egyebek mellett erről beszélt Nagy Viktor, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzője a Checklist pénteki adásában, mikor a héten bejelentett költségvetési kiigazítások tőkepiaci hatásait értékelte.
Az értékpapírokra is kiterjeszti a kormány a tranzakciós illetéket, ami azt jelenti, hogy többek között a befektetési alapok tranzakciói is megdrágulnak. Ha nem változik az illeték mértéke, akkor 0,3 százalékpontot ront ez a legtöbb esetben a befektetők hozamán, ezt kell tudniuk pluszban ledolgozni a többi díjon felül a hazai portfóliómenedzsereknek. A Portfolio-nak egyelőre név nélkül nyilatkozó piaci szakemberek szerint sok még a kérdőjel, de az biztos, hogy a lépés jelentősen visszavetheti a magyar tőzsdei forgalmat és ezáltal annak likviditását is. A befektetési alapok tranzakciós stratégiája is változhat.
Tegnapelőtt este Orbán Viktor bejelentette a háborús veszélyhelyzetet Magyarországon, a tegnapi tőzsdezárás után pedig megérkezett a befektetők által egész nap várt kormányzati bejelentés, miszerint a közös teherviselés jegyében különadót vonnak ki több stratégiai ágazat nagyvállalataira is. A keddi záróértékekhez képest hatalmas eséseket láthattunk a BUX index tagjainak részvényeinél, számszerűsítve több, mint 650 milliárd forint "menekült el" a tőzsdéről eddig a veszélyhelyzet bejelentése óta. Bár a részletek még nem tiszták, de a különadókkal vélhetően leginkább terhelni tervezett nagyvállalatok részvényei és piaci kapitalizációi estek nagyot - ennek apropóján most összehasonlítottuk, hogy az elmúlt szűk másfél kereskedési nap esése mekkora veszteséget is jelent a nagyvállalatok számára a tavaly befizetett különadóikhoz képest.
61 milliárd forint banki különadót, 233 milliárd forint tranzakciós illetéket és 115 milliárd forint biztosítási adót fizet idén a magyar pénzügyi szektor a költségvetési terv szerint. Erre a jórészt már eddig is továbbhárított, több mint 400 milliárd forintos speciális adóteherre rakódhat rá idén és jövőre a szerdán bejelentett, „extraprofitot” elvonó új adóteher. Összefoglaljuk, milyen fő adózási specialitásokkal terhelte eddig a pénzügyi szektort a kormány a 9%-os társasági adó mellett, és hogy miért fizetheti meg a friss intézkedés árát a teljes magyar gazdaság.
Kivezetné az MNB az idén 233 milliárdos költségvetési bevételt hozó tranzakciós illetéket, „zöld és társadalmi szempontokat építene” bele az adósságfékszabályokba többek között az elsőlakás-vásárlók hitel/fedezeti limitjének emelésével, gyorsreagálásúvá tenné a támogatott hitel- és garanciaprogramokat, támogatná a zöldhitelezést, és olcsóbbá tenné a bankolást. Többek között ezeket a javaslatokat tartalmazza a jegybank friss vitairata a bankrendszerrel kapcsolatban. A vitairatot nehéz másként értelmezni, mint nyílt üzenetként a napokban felálló új kormánynak, ugyanakkor a jegybank saját magának is ad feladatokat vele.
Az MNB javaslatokat készít elő a készpénzhasználat visszaszorítása az azonnali és a QR-kódos fizetés további térnyerése érdekében. Az infláció letörése van elsődlegesen a jegybank "célkeresztjében", de mivel a pénzügyi rendszer stabil, ezért a bankok januártól ismét fizethetnek osztalékot - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a napi.hu-n megjelent interjúban.
Erős üzenetet küldött a héten az MNB a bankoknak, miszerint a pénzforgalmi árazásuk nem elfogadható, a csomagáras szolgáltatások elterjedését szeretnék látni. Mint a jegybank lapunk érdeklődésére küldött válaszából kiderült, az MNB elvárja, hogy viszonylag rövidebb időtávon minden bank kínálatában legyen egy olyan olcsóbb, bárki számára igénybe vehető számlacsomag, ami külön tranzakciós díjak nélkül teszi lehetővé az azonnali fizetéseket. Még idén elemzést készítenek a banki díjakról, és ezután derül majd ki, esetleg mely területeken és milyen egyéb beavatkozásokra lehet még szükség. Az ügyfelek odafigyelésére is szükség van, hiszen van, aki ugynazért a szolgáltatásért 16-szor többet fizet, mint amennyit egy másik csomagban vagy banknál fizetne.
2020 végén 10,4%-kal volt nagyobb a hazai készpénzállomány, mint egy évvel korábban – mutatják a jegybank ma közzétett adatai. Az elektronikus fizetés bolti elfogadásának év eleji kötelezővé tétele fokozatosan javíthat a számokon.
Január végéig minden banki ügyfél tételes kimutatást kap arról, miért és mennyit fizetett bankszámlához kapcsolódó szolgálatatásokért az elmúlt évben. A bankok tavaly először küldték ki a levelet, ez azonban még csak egy tört évről, 5 hónapról szólt, most egész éves kimutatást kapnak az ügyfelek.
A Revolut, a Transferwise és más külföldi fintechek egyre népszerűbbek Magyarországon, mert jóval olcsóbb számlaszolgáltatásokat nyújtanak, mint a bankok. Ennek a bankok szerint részben az az oka, hogy a külföldi fintechek nem Magyarországon adóznak, és nem kell többek közt tranzakciós illetéket sem fizetniük, egy olyan, 0,3-0,6%-os terhelést, melyet a bankok az ügyfeleken hajtanak be. A pénzintézetek szerint a fennálló helyzet versenyhátrányt eredményez számukra és már tárgyalnak a szabályozókkal a helyzet megoldására, de konkrét javaslat még nem született. A szabályozói álláspont szerint viszont nem okoz lényeges versenyhátrányt a tranzakciós illeték, hiszen csak 20 ezer forintot meghaladó átutalásokra érvényes. Sok szempontból egyébként akkor sem tűnne el a Revolut vagy a Transferwise árazási versenyelőnye, ha sikerülne valahogy rájuk terhelni a tranzakciós illetéket, de kétség kívül csökkenne a fintechek vonzereje.
Áprilisban láthattuk a hírt, hogy idén márciusban 227 milliárd forinttal nőtt februárhoz képest a forgalomban lévő készpénz állománya Magyarországon („A koronavírus-járvány döbbenetes nyertese: a jó öreg készpénz”), és ezzel a forgalomban lévő készpénzállomány új csúcsot ért el. Ezen a növekedésen azonban nincs mit csodálkozni. A koronavírus (COVID-19) járvány természetes gazdasági következménye a készpénzállomány növekedése, miközben a magyarországi viszonyokra jellemző magas fajlagos készpénzarány tényleg érdekes, fontos jelenség, amelyet érdemes lenne mélyebben is elemezni.
A kártyás vásárlási forgalom sokkal gyorsabban nő, mint a kártyás készpénzfelvételek értéke, így már csak egy hajszálra vagyunk a pillanattól, hogy többet költsünk kártyával, mint amennyit felveszünk a plasztikokkal - derül ki az MNB első negyedévre vonatkozó pénzforgalmi adataiból. A COVID-válsággal érintett második negyedévben már elképzelhető, hogy a kártyás forgalom áttöri a lélektani határt. 2020 első negyedévében az e-kereskedelem gyorsan nyert teret Magyarországon: az online kártyás fizetések értéke a negyedévben éves alapon 50 százalék feletti növekedést mutat, az online elfogadóhelyek száma ezerrel nőtt.
Április közepe óta folynak a tüntetések.
Közösségi oldalán jelentette be a SpaceX vezérigazgatója.
A kínai köztévének nyilatkozott a miniszterelnök.
Az orosz-ukrán háború hírei percről percre.
Hét települést nevezett meg az ukrán elnök.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
